dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1927 április

2. oldal

Meg kell érteni… 14

1.-   hogy a szemeltakarás, a palming fejleszti a látást.

Ha mindkét szemet eltakartjuk a kezünkkel úgy, hogy minden fényt kizárjunk, akkor semmiféle kék, piros, zöld, vagy más szint nem látunk. Ha jól tesszük dolgunkat, csak a fekete szín fog bejönni, és amikor kinyitjuk a szemet, a látás mindig élesebb lesz egy kis időre.

2.-   hogy a rossz emlékezéssel végzett szemeltakarást  nemlehet jónak nevezni, és a látás nem fog fejlődni.

   Emlékezzünk rosszul egy „O” betűre- eltakart szemmel-. Ilyenkor, a betű közepén lévő fehér rész homályos, a betű is szürkében úszik. Lehet, hogy nem azonnal, de végül az „O” betű teljes fejben felidézett képe eltűnik, azaz elfelejtjük egy darabig. Tehát az egész memóriakép romlik, szürkés, vagy más színű lesz, és amikor levesszük a kezünket a szemről  az „O” betű képe rosszabb lesz.

3.- hogy amikor az „O” betű tökéletesen megjelenik, akkor a szemeltakarást jól csináljuk, a kép könnyed, folyamatosan erős és a látás mindig jobb lesz tőle egy időre.

4.-  hogy rosszul, vagyis erőltetve csinálni a feladatot nehéz. Ha rosszul gyakoroljuk a feladatot, figyeljük meg, hogy vagy bámulunk, vagy erőlködünk, amit eleve képtelenség oldottan, könnyen végezni. Amint stresszelünk, a szem és az agy is „bámul”, blokk alá kerül, mert akarja a látást. Amikor semmiféle feszültég nincs, akkor mondhatjuk, hogy a palming sikeres és a látás javul. A szemeltakarás, tehát akkor tökéletes, amikor bizonyos dolgok nem történnek meg.

5.-  hogy minél hosszabb a tenyerezés, annál jobbat tesz a látásnak. Tenyerezzünk először két perceket, aztán négyet, majd hatot, stb., mig el nem érjük a tizenötöt. Világos, hogy a tizenöt perces szemeltakarás eredménye hatásosabb, mint ha csak négy percig csináltuk volna.

Vén Péter

dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1927 március

2. oldal

Meg kell érteni 13

hogy az emlékezés és az imagináció javítja a látást.

   Nézzen ki egy nagy betűt a tesztlap tetején. Észre fogja venni, hogy,  hol éles, hol egy kicsit  homályosabb, foltos- még a betű kisebb részletei is-. Csukja be a szemét, és gondoljon, vagy emlékezzen rá tökéletesen. Aztán nyissa ki a szemét, nézze meg, de egyben gondoljon is arra, hogy tű éles. Egy másodperc, vagy kevesebb elteltével ismét csukja le a szemét, és gondoljon tökéletesen a betűre. Amikor sikerült, ismét nyissa ki a szemét, de még mindig gondoljon a belső éles betűre, amennyire csak lehet. De most is vissza kell csukni a szemeit alig egy másodperc elteltével. Majd gyakorolja a lassú, kicsi és könnyű ingázást a betűvel egy percig . Majd nyissa ki a szemét és a betűre nézés alatt is gondolja olyan tökéletesnek a betűt, amilyennek csak tudja, amilyennek látta  fejben.

   Amikor már megfelelően megy a gyakorlat, nagyon jól fogja látni a nagy betűt. Utána lehet tovább gyakorolni a következő sor első betűjén. Fejlessze ugyanígy a második sor első betűjének elképzelését. Először csak élesebb felvillanások lesznek, aztán annyira fejlődik a látása, hogy be-beugrik a sor második betűje is, pedig nem is nézett oda.

     Dolgozzon így a látásán a következő sorok első betűjének elképzelésén keresztül.  Kb. egy perces lecsukott szemű elképzeléssel, de csak egy-két másodperces, vagy kevesebb nyitott szemes odavillantással. Nem érdekes, ha tudja, hogy milyen betűről van szó. Csukott szemmel emlékezzen rájuk amilyen jól csak lehetséges. Aztán ismét kinyitva a szemét, de tényleg csak egy nagyon kis időre, tesztelje le a betű memória képét nyitott szemel. Utána csukja le és újra az emlékező fázis következik  nem egészen egy percen át. Az ismert betűk felvillanása nyitott szemmel egyre határozottabbak és hosszabbak lesznek. Idővel nem csak az ismert betűket tudja meglátni nyitott szemmel, hanem az ugyanabban a sorban az ismeretleneket is.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1927-03.php

Vén Péter

dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1927 január

2. oldal

Meg kell érteni… 12

1.-   hogy a tökéletes látás addig nem jöhet létre, míg valaki nem tudja elképzelni, hogy a betű mozog és hogy minden próbálkozás, hogy a betű állva maradjon, sikertelen marad. Csukja be a szemét, és gondoljon a Snellen teszt egy kicsi betűjére. Képzelje el, hogy valaki fogja a lapot és kicsiket ingázik vele, Ilyenkor a tesztlappal együtt mozognak  betűk is. Világos, hogy a legkisebb betű is mozog, de csak akkor, ha a mozgást el is tudjuk képzelni. Most próbálja megállítani a mozgást úgy, hogy a kis betűt egyik részére bámul és azt gondolja, hogy áll. A betű hamarosan összezavarodik.

2.-   hogy a körkörös inga megakadályozza a bámulást és elmulasztja a fájdalmakat és a fáradtságot.

   Tartsa a mutatóujját az egyik szemétől olyan 20 cm-re előre és ugyanannyit oldalra is. Ha oválisan enyhe köröket leírva a fejjel ingázni kezdünk, - a szem ilyenkor a fejjel együtt magától mozog-, észre vesszük, hogy az ujjunk a fej és a szem mozgásával ellentétes. Aztán az is bejön, hogy az ujjnak  is a kézzel együtt  kell mozognia, hiszen oda tartozik. Amikor valaki mozog, minden testrésznek mozogni kell valamiképp, és pedig ugyanabban az irányban, mint a mozgás. Fel-le, jobbra - balra. Ugyanígy van az egész karral, hisz össze van kötve a csuklóval. Ha az ujj mozog, a kéz, a csukló is ezt teszi,  úgy, mint az ujjunk. Hasonlóképp, amikor az ujj mozog, a váll is mozog  és a testrészeink is, akár közvetlen kapcsolatban vannak az ujjal, akár nem. Hamarosan el tudjuk képzelni azt is, hogy ugyanígy van az alattunk lévő székkel, amin ülünk. Ha már jól megy az elképzelés, már mint, az, hogy mindennek mozognia kéne a mutatóujjunkkal együtt, tehát az egész világnak is, a bámulás végleg megszűnik, és  bármilyen fájdalom, kimerültség, fáradtság  eloszlik. Az emlékezés, a felidézés is javul, tehát a látás is jobb lesz.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1927-01.php

Vén Péter

dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1926 november

2. oldal

Meg kell érteni… 10

hogy idővel  a 6 m-re lévő betűket már ugyanolyan jól kell elképzelni, mint a 30 cm. -re lévőket. Nézzen a tesztre olyan messziről, ahonnan még eléggé jól látja a kiválasztott betűt, de még nem annyira homályosan, hogy ne ismerje fel. Most nézzen rá egy ugyanolyan betűre a közel pontban lévő teszten, azaz olyan 30 cm-re, vagy még közelebb, ahol teljesen éles. - Tehát két egyforma tesztről van szó -. Most csukja be a szemét, és az ujjával rajzolja le a betűt a levegőbe emlékezetből. Aztán nyissa ki a szemét és folytassa a gyakorlatot, mialatt pár pillanatra ránéz a távoli homályos betűre. Aztán ismét zárja le a szemét, és újra rajzolja a levegőbe a betűt, ahogy a fejében látja.  Ismételgesse; nyitott szemmel rajzolja le a 6 m-re lévő betűt a levegőbe és csukott szem mellett is rajzolja le a párját, ami csak 30 cm-re, vagy közelebb van.  Amikor már olyan pontosan le tudja rajzolni a távoli betűt, mint amilyennek fejben látja,  akkor kinyitott szemmel is fogja látni a távoli betűt pár felvillanásra.

Később nem csak felidézni lesz képes az ismerős betűket korrekt módon, hanem ténylegesen is látni fogja őket pár másodpercre.

Addig nem láthat egy betűt tökéletesen, amíg egyik részletét nem képes  mindennél jobban, azaz legeslegélesebben látni. Ez a Központi Beállítás megléte. Tartsa szem előtt, hogy a Központi Beállítás elérését is gyakorolja, mialatt a betű egy részének élesebbé képzelését gyakorolja. A levegőbe történő rajzolással, a memória követni fogja az ujj mozgását, amint formálja a betűt, és a memóriája segítségével képes lesz a betű minden oldalát élesebben elképzelni, ahogy formálódik az egész.  A fenti módszerrel a képzelet, a felidézési képesség fejlődik. Amint az elképzelés újra perfekt, a látás is újra  tökéletes lesz.

Az említett módszerrel a legsúlyosabb rövid-, távollátást asztigmiát, szemidegsorvadást-macula degeneráció-, zöld hályogot, retina leválást és más szembetegségeket is jól lehet kezelni.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-11.php

Vén Péter

dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1926 augusztus

2. oldal

Meg kell érteni… 7

hogy a látás-„csupán” képzelet, ami vagy tökéletes, vagy nem. Amit látunk, az nem más, mint amiről hisszük, vagy elképzeljük, hogy látjuk. Amikor tökéletesen látunk egy „O” betűt, a belseje fehérebb, mint a valóságban, és fehérebb a tesztlap többi fehér részénél is. Sőt, az a  vékony gyűrű, ami belülről találkozik az „O” betűvel, még ennél is fehérebb - belső aura-. Ha kitakarjuk az „O” betűt egy maszkkal, aminek a közepén épp akkora lyukat csinálunk, hogy  csak az „O” betű belseje látszik, majd összehasonlítjuk a fehérségét a tesztlap többi fehérségével, a tünemény elveszik és a betű belső fehérsége ugyanolyan fehér lesz, mint a tesztlap többi fehér része. Most vegyük el a takarást, a tünemény már első pillantásra ismét ott lesz, tehát azonnal sokkal fehérebb lesz a betű belseje, mint a valóságban. Egy szóval, valami olyat „látunk”, ami nincs ott, tehát csak a képzeletben létezhet. Sokan látnak  szellemeket, amikor belépnek egy teljesen sötét szobába. Ezek sincsenek ott, csak a fantázia, a képzelet szüleményei, ennek ellenére némely esetben annyira valósnak tűnhetnek, hogy csak nehezen lehet megmagyarázni a betegnek, hogy semmi nincs ott a valóságban. 

   Ha valaki ránéz a tesztlap nagy betűjének jobb felső sarkára, valószínű, hogy azt az egy pontot látja legélesebben, amit figyel, és a betű többi része nem annyira fekete. Ez a betűrészlet feketébb mint a valóságban, és a többi halványsága is gyengébb,  mint a valóságban.

A jó látás mindent élesebbnek „lát” a valóságosnál, de ezek mindig elképzelés alapúak, sosem valóságosak. Amiket ellenben  halványabbnak látunk, azok sem a valóságban halványabbak, csak a fejünkben, a képzeletünkben.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-08.php#demonstrate

dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1926 június

2. oldal

Meg kell érteni… 5

1.-   hogy amikor a szem áll, hatalmas stressz keletkezik!!! Álljon egy gyakorló tábla elé olyan 5-6 m.-re. Nézzen fixen az egyik nagy betű egy részére. Bámulja a részletet anélkül, hogy pislogna és anélkül, hogy elvándorolna a szeme. A látás rosszabb, a betű homályosabb lesz. Ha tovább bámul, észre veszi, hogy minél tovább koncentrál, annál nehezebb fókuszálni a betű egy pontjára, részletére. Nem csak a bámulás lesz sokkal nehezebb, hanem a szemek is elfáradnak. Sőt, a nagy feszültség miatt megfájdul a fej, a szem, és ha a stressz tovább tart, az egész testet gyengeség fogja el.

2.-  hogy amikor a szem állandóan, könnyeden és folyamatosan ide-oda mozog, a feszültség, az erőltetés nem jön létre. – Ha mind ezt újra tudat alatt teszi már, a látás  újra tökéletes - Egy szóval, a szem akkor sincs nyugalmi állapotban, ha állónak tűnik. Meg kell tanulni, hogy amikor a Snellen tesztlapon egy betűt figyelünk, és a tekintet fel - le siklik rajta, a látás éles marad, vagy javulni fog. Amikor  a betű éles, a szem alapból mozog, és amikor életlen, a mozgás megállt.

3.-   Csukja be a szemét, és gondoljon az aláírására. Ez általában könnyen megy. Próbáljon meg, hogy  egyszerre, és egyforma jól rágondol az első, és az utolsó betűjére. Lehetetlen a feladat és azonnal blokk, feszültség keletkezik. Ha viszont az első, aztán az utolsó betűjére siklik a gondolata, az aláírás bejön és külön a betűk is.; de amint erőlteti a dolgot, az egész aláírás emlékképe eltűnik   és felidézés  lehetetlen lesz.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-06.php

Vén Péter

dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1926 május

2. oldal

Meg kell érteni… 4

hogy a nagy ingázás nem csak a látást javítja, de elmúlik a rosszul lét, ha fáj valami, felfrissül, ha elfáradt.

   Álljon kis terpeszben, arccal  a szoba egyik sarka felé. Emelje fel a bal sarkát egy kicsit, miközben a fej, a váll, a szemekkel együtt jobbra kezd mozogni. Maradjon a fal síkjában. Most ingázzon jobbra, mialatt a bal sarka emelkedik. Felváltva csinálja ezt, mialatt hol a jobb,  hol a bal falig megy a tekintet, miközben a szem, a fej együtt mozog a vállakkal-de maguktól!-. Ha valaki már lazán, folyamatosan és odafigyelés nélkül is el tudja végezni  a gyakorlatot, nem figyelve a szoba mozgó tárgyaira sem, hamarosan ráérez arra, hogy a hosszú inga az egész test izomzatát és idegrendszerét megnyugtatja.

   Az álló tárgyak különböző intenzitással mozognak.  A közvetlen előttünk lévő dolgok expressz vonat sebességével ingáznak és teljesen elmosódnak.  Nagyon fontos, hogy ezeket ne akarjuk semmiképp se „látni”. Figyelemre méltó, hogy a hosszú inga milyen hatékonyan szünteti meg ha fáj valami. Nem találtam olyan más megoldást, ami ilyen hatékony volna. A hosszú ingázás megszünteti az arcidegzsábát akkor is, ha az operációs beavatkozás sikertelen volt. Azok a betegek, akiknek állandó fájdalmaik voltak, a hosszú inga segítségével először ideiglenesen, majd egyre tartósabban képesek voltak tünetmentesek lenni. Szénanátha, az asztma, a tengeri betegség, a szívdobogás,a  köhögés, az akkut és krónikus megfázás azonnal megszűnt a hosszú inga hatására.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-05.php

Vén Péter

dr. Bates: Jobb látás.

Havilap a  látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

1926 február

2. oldal

Meg kell érteni… 1

1.- hogy az erőltetés mindig rontja a látást. Nézzen a tesztlapra 6 m-ről. A legnagyobb betűket valószínűleg jól látja,.míg a kisebbekhez - azt hisszük, hogy - fókuszálás, erőltetés „kell”, ami érezhetően feszültséggel jár. Ha a  fókuszálást tovább csinálja, a betű még halványabb lesz. Ebből egyenesen következik - bár nem tűnik logikusnak-, hogy  rossz látásnál eleve  folyamatos erőltetéstől van. Ennek megértetése nagy segítséget ad a megfelelő látásjavító módszer-gyakorlat- kiválasztásához. 

2.-  hogy a bámulás is mindig rontja a látást. A jó szem gyakran pislog. Ahhoz, hogy a jó látásunk meglegyen, pislogni kell. Jól demonstrálható, ha valaki messze, vagy közel kinéz egy  betűt, miközben vagy egy percig nem pislog, a betűk mindkét távolságban homályosak lesznek. A demonstráció mindig meggyőzi a beteget, hogy  a jó látás fenntartása érdekében elengedhetetlen  a pislogás. 

3.-  hogy a szemeltakarás, ha jól csinálja az ember, mindig látást javít. Ha eltakarjuk lehunyt szemünket a két kezünkkel úgy, hogy minden fényt kizárjunk, a beteg csak feketeséget lát. Ez pihenteti a szemet és minden esetben ideiglenes, vagy hosszabb  látásfejlesztő  hatása van. A módszert lehet rosszul is csinálni. Ilyenkor a látómezőben piros, fehér, kék, vagy más színű csíkok, alakzatok jönnek be. Ez jelzi a feszültséget, és azt, hogy a szemeltakarás hossza nem volt megfelelő. Meg kell értetni, hogy a fél órás szemeltakarás, vagy a még több ideig tartó, sokkal, de sokkal hatékonyabb, mint a pár perces.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-02.php

Vén Péter

dr. Bates

Jobb látás

havilap a  látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

2. oldal

1926 jan.

A kis részlet / the period

Egy kis folt/részlet helyes elképzelése gyógyítja a látáshibákat. Csak a színére kell emlékezni, –a fekete a legjobb, de a kedvenc szín is megfelel-. A méret indifferens, de a kicsike  méret volna az igazi. Bár az is igaz, hogy tökéletes látás esetén mindegy, hogy mit képzelünk el.

   A kis foltot sem lehet jól látnia fejünkben, amíg a legkisebb erőltetés  is fennáll. Egy időre rá tudunk gondolni a részleteire -feketeségére-, de aztán elveszítjük, mert akarjuk látni. A részletecskét nem szabad állónak sem képzelni. Mozog többé- kevésbé, hogy emlékezhessünk rá. Lehet hogy néha csak a mozgásra emlékezve lesz a legélesebb. Sőt, Központi Beállítással kellene  emlékezni rá, hogy fel tudjuk idézni az emlékét. – Azaz, mindig csak az egyik részletét „láthatjuk” a legjobban-.  Az ingázás ebben az esetben azt jelenti, hogy hol rágondolunk, hol nem-mert már annyira pici  részlet, hogy kvázi nincs is másik oldala. Ráadásul már olyan gyors a folyamat-, hogy a folt látása, bár folyamatosnak tűnik, tulajdonképpen nem nézzük folyamatosan. Amikor pislogás történik, a szem ingázik. Olyan gyorsan történik egy pislantás, hogy nem is venni észre. Amikor csukva van a szem és rágondol valaki a –fekete- részletre, addig nem tudja megtenni, míg

csukott szemmel is végbe megy a „pislogás” folyamata. Ez úgy történik, hogy rágondolunk, majd el róla, majd ismét rá, és újra nem.

Ismételgetve az elképzeléseket, olyan gyorsan megy a folyamat, hogy folyamatosnak tűnik a kis részletre történő emlékezés-vagy nem emlékezés-. Tehát a foltot sem lehet egyszerre egészében látni. Bármilyen kicsike is, se látni, se rágondolni nem lehet az egészére egyszerre. Akkor sem lehet rágondolni, ha a legkisebb erőlködés jelen van. Amikor a részlet/folt memóriában megjelenő képe tökéletes, mind a tudati, mind a látott kép élessége tökéletesebb lesz. A fekete folt/részlet tökéletes emlékképének megléte nem feltétlen jelenti azt, hogy nélküle nem lehetne tökéletes az emlékezésünk.

http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-01.php#period

dr. Bates

Jobb látás

havilap a  látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására

2. oldal

 1925 július

A siklás gyakorlása

Jól jön a látásfejlesztésnél, ha bemutatjuk a betegnek, hogy a betű egyik részletére való bámulás 3 m-s távolságról, vagy messzebbről nehézkes dolog, akármilyen kicsi ideig is tart, mert azonnal homályos lesz a kép, fájdalom, kellemetlen érzés és fáradtság keletkezik. Behunyt szemmel sem lehet elképzelni, vagy rágondolni egy betűre, egy tárgyra fixen, mert az emlékkép kicsit gyengébb lesz, vagy teljesen eltűnik. Amikor rákoncentrálunk a betűrészletre behunyt szemmel, akkor meg akarjuk állítani a betűt, -ami hiba-. Amikor a képzelet felváltva siklik - egyik dologról a másikra, vagy egy dolgon belül ide-oda -, akkor ez nem jöhet létre, mert mikor jobb oldalon van a tudat, a betű balra, amikor a  bal oldalon, a betű jobbra siklik. Ha felváltva el tudjuk képzelni az egészet, akkor a beteg el tudja képzelni a folyamatos siklást ide-oda, mivel a mozgás lehetővé teszi, hogy egyre jobban és lazábban emlékezzen a betűre. Kimutatható, hogy ha a betűt, vagy tárgyat állónak képzeljük, az mindig összezavarja a  tökéletes emlékképét. Senki sem láthatja folyamatosan jól a betűt, a tárgyat, nem is emlékezhet rá, sőt fel sem idézheti egyfolytában, ha nem mozognak lassú, kicsi és könnyű siklással. Amennyibe valaki már szokásból bámul, a szem többé-kevésbé fixál,  nehezen mozog. Amikor viszont állva ingázást végzünk, a szemet is könnyebb mozgásra kényszeríteni, bármilyen merevek is a nézési szokások.

Vén Péter