dr. Bates
Jobb látás
havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására
2. oldal
1925 július
A siklás gyakorlása
Jól jön a látásfejlesztésnél, ha bemutatjuk a betegnek, hogy a betű egyik részletére való bámulás 3 m-s távolságról, vagy messzebbről nehézkes dolog, akármilyen kicsi ideig is tart, mert azonnal homályos lesz a kép, fájdalom, kellemetlen érzés és fáradtság keletkezik. Behunyt szemmel sem lehet elképzelni, vagy rágondolni egy betűre, egy tárgyra fixen, mert az emlékkép kicsit gyengébb lesz, vagy teljesen eltűnik. Amikor rákoncentrálunk a betűrészletre behunyt szemmel, akkor meg akarjuk állítani a betűt, -ami hiba-. Amikor a képzelet felváltva siklik - egyik dologról a másikra, vagy egy dolgon belül ide-oda -, akkor ez nem jöhet létre, mert mikor jobb oldalon van a tudat, a betű balra, amikor a bal oldalon, a betű jobbra siklik. Ha felváltva el tudjuk képzelni az egészet, akkor a beteg el tudja képzelni a folyamatos siklást ide-oda, mivel a mozgás lehetővé teszi, hogy egyre jobban és lazábban emlékezzen a betűre. Kimutatható, hogy ha a betűt, vagy tárgyat állónak képzeljük, az mindig összezavarja a tökéletes emlékképét. Senki sem láthatja folyamatosan jól a betűt, a tárgyat, nem is emlékezhet rá, sőt fel sem idézheti egyfolytában, ha nem mozognak lassú, kicsi és könnyű siklással. Amennyibe valaki már szokásból bámul, a szem többé-kevésbé fixál, nehezen mozog. Amikor viszont állva ingázást végzünk, a szemet is könnyebb mozgásra kényszeríteni, bármilyen merevek is a nézési szokások.
Vén Péter
