dr. Bates: Jobb látás.
Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására
1926 augusztus
2. oldal
Meg kell érteni… 7
hogy a látás-„csupán” képzelet, ami vagy tökéletes, vagy nem. Amit látunk, az nem más, mint amiről hisszük, vagy elképzeljük, hogy látjuk. Amikor tökéletesen látunk egy „O” betűt, a belseje fehérebb, mint a valóságban, és fehérebb a tesztlap többi fehér részénél is. Sőt, az a vékony gyűrű, ami belülről találkozik az „O” betűvel, még ennél is fehérebb - belső aura-. Ha kitakarjuk az „O” betűt egy maszkkal, aminek a közepén épp akkora lyukat csinálunk, hogy csak az „O” betű belseje látszik, majd összehasonlítjuk a fehérségét a tesztlap többi fehérségével, a tünemény elveszik és a betű belső fehérsége ugyanolyan fehér lesz, mint a tesztlap többi fehér része. Most vegyük el a takarást, a tünemény már első pillantásra ismét ott lesz, tehát azonnal sokkal fehérebb lesz a betű belseje, mint a valóságban. Egy szóval, valami olyat „látunk”, ami nincs ott, tehát csak a képzeletben létezhet. Sokan látnak szellemeket, amikor belépnek egy teljesen sötét szobába. Ezek sincsenek ott, csak a fantázia, a képzelet szüleményei, ennek ellenére némely esetben annyira valósnak tűnhetnek, hogy csak nehezen lehet megmagyarázni a betegnek, hogy semmi nincs ott a valóságban.
Ha valaki ránéz a tesztlap nagy betűjének jobb felső sarkára, valószínű, hogy azt az egy pontot látja legélesebben, amit figyel, és a betű többi része nem annyira fekete. Ez a betűrészlet feketébb mint a valóságban, és a többi halványsága is gyengébb, mint a valóságban.
A jó látás mindent élesebbnek „lát” a valóságosnál, de ezek mindig elképzelés alapúak, sosem valóságosak. Amiket ellenben halványabbnak látunk, azok sem a valóságban halványabbak, csak a fejünkben, a képzeletünkben.
http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-08.php#demonstrate
