dr. Bates: Jobb látás.
Havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására
1926 február
2. oldal
Meg kell érteni… 1
1.- hogy az erőltetés mindig rontja a látást. Nézzen a tesztlapra 6 m-ről. A legnagyobb betűket valószínűleg jól látja,.míg a kisebbekhez - azt hisszük, hogy - fókuszálás, erőltetés „kell”, ami érezhetően feszültséggel jár. Ha a fókuszálást tovább csinálja, a betű még halványabb lesz. Ebből egyenesen következik - bár nem tűnik logikusnak-, hogy rossz látásnál eleve folyamatos erőltetéstől van. Ennek megértetése nagy segítséget ad a megfelelő látásjavító módszer-gyakorlat- kiválasztásához.
2.- hogy a bámulás is mindig rontja a látást. A jó szem gyakran pislog. Ahhoz, hogy a jó látásunk meglegyen, pislogni kell. Jól demonstrálható, ha valaki messze, vagy közel kinéz egy betűt, miközben vagy egy percig nem pislog, a betűk mindkét távolságban homályosak lesznek. A demonstráció mindig meggyőzi a beteget, hogy a jó látás fenntartása érdekében elengedhetetlen a pislogás.
3.- hogy a szemeltakarás, ha jól csinálja az ember, mindig látást javít. Ha eltakarjuk lehunyt szemünket a két kezünkkel úgy, hogy minden fényt kizárjunk, a beteg csak feketeséget lát. Ez pihenteti a szemet és minden esetben ideiglenes, vagy hosszabb látásfejlesztő hatása van. A módszert lehet rosszul is csinálni. Ilyenkor a látómezőben piros, fehér, kék, vagy más színű csíkok, alakzatok jönnek be. Ez jelzi a feszültséget, és azt, hogy a szemeltakarás hossza nem volt megfelelő. Meg kell értetni, hogy a fél órás szemeltakarás, vagy a még több ideig tartó, sokkal, de sokkal hatékonyabb, mint a pár perces.
http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1926-02.php
Vén Péter