dr. Bates:
Jobb látás
havilap a látásproblémák megelőzésére és szemüveg nélküli gyógyítására
1920 február
2. oldal
a világító betűk
Ha jó a látás, a nagy betűket akár hat m-ről a a kicsiket húsz centiig, vagy még kisebb távolságról is kiválóan látjuk. Sőt, fehérebbnek látni a betűk belsejét, vagy a külső vonalán kívüli fehér részt, sőt a kerek betűk nyílásait is, mint a teszt tábla többi fehér részét. Hasonlóan így van ez, ha mikro-betűket olvasgat a szem. A sor közök, a betűk köze, a betűk nyílásainak fehérsége fehérebb a többi fehérségnél, és egy éles, vékony fehér csíkot is látunk közvetlen a sorok alatt és fölött . Ezek a furcsaságok néha annyira elütnek a háttértől fehérségükkel, hogy sok esetben le kell takarni a betűket, hogy meggyőzzük a pácienst, hogy azok a fehérebb fehérek nincsenek ott, csak illúziók. A gyengébben látók is látják ezt az illúziót sokszor, csak nem olyan élénken. Amikor megértik, hogy ezek a fehérségek csak képzeletben vannak, már könnyebb odaképzelniük, ahova előzőleg még nem tudták annyira. Ezen a szinten már jobb lesz a fehérség és a látás is javul. A gyakorlatot úgy valósíthatjuk meg, hogy először csukott szemmel képzeljük el a jelenséget, majd nyitott szemmel is megtesszük. Ismételgetve a két változatot, észre vesszük, hogy a látás mindig gyorsan javul. Jobb, ha olyan távolságban van a szöveg, ahonnan a legélesebbnek látjuk a tüneményt, vagy ahonnan a legjobban el tudjuk képzelni.
A rövidlátóknak jól fog menni a dolog a közeli szöveg, néha nagyon is éles a tünemény. A közelre rosszul látóknak (olvasó-szemüvegeseknek) sem gond általában odaképzelni a nem létező fehérséget.
http://www.central-fixation.com/better-eyesight-magazine/better-eyesight-1920-02.php
Vén Péter